 | |  |
|
| nyílt levél felelőtlen "gazdáknak" |
| Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet. |
|
|
|
|
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Vigasztalásképp: tudod, én nagyon örülnék, ha Bonifác most itt lenne velem néhány öltéssel a hasán, nyakán, összefoltozva. De tudnám, h felépül belőle, nem lesz maradandó károsodása. Nem tűnik vészesnek ez a kép. Jó hosszú varrat, persze, de tudja használni a nyakát úgy tűnik, tudja fordítani stb. Csak a bőr, ugye. Az meg semmi. Kicsit fájdolgál most neki, de túl lesz rajta. Legyél nagyon sokat vele, érezze, h ott biztonságban van. Persze, hogy lelkileg ez mit tett vele, még kérdés.
Borisszal nekünk is volt egy rémes esetünk, amikor kuyaiskolában úgy megmarták, h semmi külsérelmi nyom nem volt rajta. De izomszakadása lett és még most is látszik, h hiányzik a hátán egy izomköteg. Lyuk maradt a helyén. Viszont Borisz annyira jó indulatú kutya, h azóta sem fél a kuytáktól és nem is lett támadó sem. Hála Istennek, lelkileg nem tettek kárt benne, csak kutyasuliba nem mehettünk többet.
Ja, és a tehetetlenségről: hát én is tehetetlen és béna voltam, amikor Bonifác baleste volt. Azóta is magamat okolom, amiért ez megtörténhetett. Viszont annál inkább óvatosabb lettem - bár látod, Boriszt is megtámadták. Szóval fel a fejjel, túlélitek!!  
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Felháborító, hogy egyes kutyatulajdonosok mennyire nem törődnek a kutyájukkal! Feltétlenül fel kell jelenteni, a rendőrségen nem csak a kutyákra, de a gyerekekre, idős emberekre, terhes nőkre való veszélyességét is kell hangsúlyozni.
Még amikor a mudimmal mentem sétálni egyszer Bongyporra is rátámadt egy őrült kutya, a gazdi meg csak nézte. Mondjuk nálam mindig van a zsebemben egy méteres lánc, azzal telibe vágtam a pofáját, így Bongyor megúszta egy nagy ijedtséggel. A gazdinak beígértem, hogy ha még egyszer meglátom póráz nélkül a kutyáját, előveszem a "szolgálati fegyveremet". Ez hatott, soha többé nem merte elengedni, ha a közelében tudott.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Ez felháborító!
Remélem hamar felépül Cimbora!
Sajnos mi rosszabbul jártunk.A mi vipink nem élt túl egy hasonló támadást.A kutya tulajdonosának csak annyi volt a reagálása hogy náluk még sosem bántott más kutyát.
Persze hogy nem.Ha a gazdi ismerné a kutyákat tudhatná hogy az otthoni saját kutyákat ismeri és elfogadja,de egy idegen kutyát miért kéne isernie és elfogadnia.Ez a kutya is sok galibát okozott már a környéken,de a tulajt nem érdekli csak a vállát vonogatja.
Hát ez van.
Sajnos nálunk ezek a dolgok nincsenek szankcionálva.Az állatkinzókat se küldik börtönbe.Nincs egy precedens értékü eset.A soproni fazon is csak egy ejnye-bejnyével megúszta.És sorolhatnánk még ezeket az eseteket.
Sajnos ilyen világban élünk.Az emberek egymást is bánják,anyák megölik a gyermekeiket.Akkor mit várjunk el az állatokkal szemben?
Elnézést a kirohanásért,de engem felháboritanak az ilyen ügyek mert védtelenek vagyunk az elmebeteg,pökhendi,nemtörödöm emberekkel szemben.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Remélem, hogy ti is tesztek feljelentést, nem szabad ezt hagyni! A másik, ahogy olvasom, Pötyi kan!? Na Pötyigazdinak javasolni kéne az ívartalanítást, mert ez a kutya nem fog csakúgy lehiggadni!!Pötyi az erejét fitogtatja  és ez magától nem fog alábbhagyni!
Sokan ellenzik az ívartalanítást, pedig hihetetlen békét hoz a kutyára és a gazdira!(ráadásul kevesebb keverék kutya szűletne)
Nálunk van egy néni egy pitt keverékkel, nem tudom, hogy a sexpartner az milyen fajta lehetett, de a gyümölcs az nagyon brutálisan néz ki és utálja a fiaimat, én meg rettegek, hogy a néni mikor nem tudja már megtartani és fogja ránkengedni! 
A kedvenctartás nagyon veszélyes és mindig az szenvedi el a vereséget aki tisztaszívből szereti a kicsikéjét, vigyáz nehogy baja essen, óvja, félti és jön egy ilyen k.... és mindent tönkre tesz!! 
Miért érzem úgy, hogy a tisztességes kutyatartókat senki nem védi???? 
 , de tele vagyok indulatokkal és rosszérzéssel!
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Köszönöm az együttérző sorokat mindenkinek!
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
| |
A mi esetünk be az Önkormányzat leellenőrizte, és igére tett tett a további ellenőrzésre: megfelelő otthoni kutya tartás, kutya biztos kerítés megépítésére kötelezték a tulajt.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Eggyüt érzek veletek, nagyon elszomoritott.
Nyáron mi is átestünk szinte ugyan ezen - lányomék saját nyaralójába rohant be a kis kutyájuk után egy n.juhász. Málnát úgy stoppolták össze. Az a kutya is ölni ment.
Amit tanácsolni tudok: az Önkormányzati jegyzőnél bejelentést tenni, az esetet leírni.
Ezt mindenképp megkell lépni, nehogy más is így járjon, vagy ahogy írtad egy gyerek.
Nálunk Málna a nyár közepén történt támadást még most sem dolgozta fel lelkileg, lehet, hogy sose fogja.
Mihamarabbi gyógyulást kívánok Cimborának.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: laczkovics (1)
 ez borzasztó!!! Kívánok mielőbbi felépűlést! Sajnos nem lehet embereket meggyőzni arról, hogy mi a jó és mi a rossz! Nekünk fokozatosan lett 3whippetünk! Apránként értek minket kisebb-nagyobb támadások, mára odáig jutottunk, hogy szinte semmilyen kankutyához nem tudjuk odaengedni őket!(bár hangsúlyozom, hogy nem is szeretnénk) És amikor jön szembe egy kutyás és megkérem, hogy ne engedje hozzánk a kutyáját, az esetek nagyrészében közlik, hogy az ővék nem bánt, de én nem ezt kérdeztem/kértem tőle,csak az ilyen harcokat/támadásokat szeretnénk elkerűlni és ha ennek ez az ára,akkor senkihez nem engedem oda!
Ráadásul azt figyeltem meg, hogy nagyon sok kutya nem szereti a whippeteket/agarakat, mintha csak éreznék hogy nem egyformák!
Egyet kéne nagyon sok kutyásnak megértenie, nem minden kutya barátja a másik kutyának!
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: laczkovics (1)
Sajnos nagyon sok ilyen "húgy-agyú" kutyatartó van a földön. Ezt én is tapasztaltam már.
Nekünk is volt már részünk hasonló élményekben nem is egyszer, nem is kétszer, de szerencsére ennyire komoly baj nem lett belőle (még). És valóban tehetetlen az ember. Én annyit tudok ilyenkor tenni, hogy először is megkötöm a kutyáimat, ha pedig kiderül hogy még gazdája sincs annak az ebnek, akkor felveszem a kutyáimat (persze nekem könnyű dolgom van, mert a két kutya együtt elfér egy hónom alatt, és összesen 12 kilót nyomnak). Mert nincs szükségem egy ilyen jelenetre.
Persze, tudom én hogy ez sem megoldás, de ilyen esetekben nem jut más hirtelen az eszembe. A Duna-parton ahol a puszta van és semmi más. Mit tud csinálni az ember?! Én max ennyit, és megpróbálom elijeszteni az adott kutyát. Eddig szerencsére sikerrel. De voltak már elég feszült pillanataink is.
Abszolut átérzem a helyzeted, tudom hogy milyen szar ez.
És mélységesen fel vagyok háborodva. Nagyon dühös vagyok!!! El sem tudom mondani mennyire!
Az a legnagyobb gond, hogy az ilyen gazdák fel sem fogják, hogy mit tettek, mit tett a kutyájuk. Az ilyeneknek meggyőződésük, hogy Ők, és az Ő kutyájuk tökéletes. Ők csinálják jól, és mindig minden esetben a másik fél a hibás.
Még akkor sem hajlandóak ezt tudomásul venni, mikor már mindeki számára világos, hogy az egész közösség utálja Őt/Őket, azért ahogyan viselkednek, ahogyan kutyát "nevelnek".
Nagyon sajnálom ami történt és kívánom, hogy mihamarabb épüljön fel a kiskutyád! Lelkileg biztos nehezebb lesz neki, de ahogy kivettem a szavaidból nagyon szoros és jó viszony van köztetek... biztosra veszem, hogy együtt át tudjátok vészelni és megoldani a próblémát... helyre hozni a kis lelki világát.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
A tehetetlenségről
Ez a levél a tehetetlenségről szól, arról a leírhatatlan tehetetlenségről amit annak az átélése okozott, hogy végig kellett néznem ahogy mások felelőtlen viselkedése miatt a kutyámat egy másik kutya prédaként leteríti és három ember alig tudja leszedni róla, hallani a kicsi törékeny Cimbora sikítását, látni ahogy gyengeségében más nagytestű kutya is harapni kezdi a combjait (köszönjük Dorka)!
A bénító tehetetlenségről amit akkor éreztem mikor rádöbbentem hogy Cimborából nyakán féltenyérnyi-tenyérnyi részen hiányzik a bőr.
A tehetetlenségről ahogy most is itt fekszik egy 13-15 cm-es varrattal és sír álmában, miközben a másik kutya gazdája még őt hibáztatja, és az antiszociális kutyája valahol vidáman csóválja a farkát.
A tehetetlenség viszont engedélyt ad arra hogy ilyen nyílt levelet írjak.
Nem hagyom hogy elbagatellizálódjon a történet éppen ezért a levélhez képeket is mellékelek, persze ezek már a műtét utáni állapotot mutatják és ez közelében sincs annak amit a támadás utáni látvány nyújtott.
A felelősség a Pötyi nevű kutya gazdáié, a kutyáé aki úgy döntött hogy ő szabadon megszeghet szabályokat, a kutyáé aki gazdái tiltásával nem törődve elszökhet vadászni az erdőbe, aki személyiségzavaros módon a kutyák magatartási szabályait átlépve rátámadhat egy a gazdájával játszó kutyára.
A gazda felelőssége az is hogy a kutyája mimikájára, mozgására figyelve megpróbálja megelőzni az efféle dolgokat, ha másképpen nem akkor úgy hogy nem viszi más kutyák közé az elmebeteg jószágot amit teremtett a hozzáértés hiánya és állítólagos állatszeretete miatt.
Cimbora nem váltotta ki a támadást, a Pötyi közelébe se ment, nem lehet régi sérelem sem mert köztük soha nem történt még egy összemorgás sem.
Pötyi nem kutyaként verekedett Cimborával, nem megfenyítette, hanem prédának tekintette és rátámadt.
Tudom sok embert aki ismeri Cimborát nagyon meglep a dolog. Cimbora 3 hónapos kora óta folyamatosan és átgondoltan szocializálva lett kutyákhoz, emberekhez, helyzetekhez. Minden együtt töltött pillanatban figyeljük egymást, együtt mozgunk együtt lélegzünk.
A kutyában szinte nincs agresszió, bármikor tisztelettel bánik más nagyobb kutyákkal, és akár a játékait is önként átadja másoknak, nagyon mélyen szereti a kutyákat, és valódi mély vágya van a velük való kapcsolatra (nem tudom hogy ezt a trauma mit okozott most benne).
És bármilyen furcsa is lehet ez másoknak, én szeretem az agarakat, szeretem a személyiségüket, törékenységüket és a szépségüket.
A test jól izmoltságát, a nyak kecses vonalát, a fej finomságát. És Cimbora az ország egyik legjobb tenyészetéből származik, mindenki eredményes és gyönyörű kutya a felmenői között. És nekem azért származik onnan a kutyám mert egészséges pszichéjű és gyönyörű kutyát szerettem volna. Mert Cimbora igazi Tisza-parti kölök! Intelligens, gyönyörű és valódi agár.
És amikor most ránézek a leborotvált bőrre, a hosszú varratra a kedves pofára, az összeharapott hátsó lábakra könny szökik a szemembe és újra átélem a tehetetlenséget!
És legyen már nyílt a másik gazda kutyanevelése (bocs Miki), miután elmentem a kutya az ott maradt gazdik elmondása alapján nem lett megbüntetve igazán, drága Ildikó (a másik gazdi) pedig felhívott és közölte velem hogy Cimbora volt a hibás (ő nem is volt a helyszínen) és amúgy meg a kutyák ilyenek. Segítségként nem az állatorvosi díjak megfizetését ajánlotta, hanem elmondta hogy a kutyájuk be van oltva. Be kell vallanom hogy elbúcsúztam tőle, aztán mikor leesett hogy a kutyámat hibáztatja - aki ott vérzik előttem, és esik kell a bódultságtól, miközben sír – visszahívtam és ordítottam vele, lehet nem szalonképes módon.
Kérdéseim pedig akadnak és szerintem ezek nem csak az én kérdéseim.
Mi történik ha nem a bőre lenne megsérülve a kutyának, hanem összeroncsolja egyik lábát vagy kifolyik a szeme, vagy olyan hatékony hogy megöli ott a futtató közepén?
Mi történik akkor ha a következő áldozat mondjuk valamelyik vadászatra indulása közben kerül elé és nem lesz ott senki akik leszedje a másik kutyáról (vagy akár emberről) Pötyikét?
Tudom sok kutyásban felmerült hogy mi van ha nem a whippet hanem egy kisebb kutya az áldozat, egy kis terrier, vagy beagle, vagy valami nagy szájú de gyenge kis keverék kutyus vagy akár valakinek a gyereke?
Miről is szól valójában ez a levél?
A felelősségvállalásról és arról hogy senki nem higgyen abban hogy vele nem történhet meg.
Cimbora remélem gyorsan meggyógyul majd testileg, hogy lelkileg hogy dolgozza fel azt nem tudom.
Egy biztos hogy a Pötyi nevű időzített bombát a közelében sem kívánom látni, de mivel a drága szabadon szökdöshet a futtatóról a Mecsekre akár még egy magányos erdei sétán is belefuthatunk mi is és más kutyások is…
Amúgy köszönetet szeretnék mondani a kutyás barátainknak:
Andrásnak és Áginak aki összeszedtek mikor besokkoltam és a kutyával együtt rögtön elvittek állatorvoshoz, pénz adtak az állatorvosi költségekre, és lelkileg támogattak amíg a kutya bent volt.
Zsoltinak és Gézának akik testi épségüket is kockáztatva próbálták leszedni Cimboráról a Pötyit.
Áginak, Ivettnek és Krisztiánéknak aki lelkileg mellettem álltak az este folyamán, Péternek aki a messzi Angliából is felajánlotta a segítségét, és biztosított együttérzéséről.
Zárásul csak annyit, mert nem hagyhatom hogy bárki is hibáztassa a kölkömet:
Cimbora nem verekedett, nem kötözködött, Pötyi közelébe sem ment tegnap este!
Ha gondoljátok küldjétek tovább a levelet…
Laczkovics László
Kiegészítés: a képtáramban megnézhető hogy mi történt a kölkömmel
|
| |
| | |
|
ez borzasztó!!! Kívánok mielőbbi felépűlést! Sajnos nem lehet embereket meggyőzni arról, hogy mi a jó és mi a rossz! Nekünk fokozatosan lett 3whippetünk! Apránként értek minket kisebb-nagyobb támadások, mára odáig jutottunk, hogy szinte semmilyen kankutyához nem tudjuk odaengedni őket!(bár hangsúlyozom, hogy nem is szeretnénk) És amikor jön szembe egy kutyás és megkérem, hogy ne engedje hozzánk a kutyáját, az esetek nagyrészében közlik, hogy az ővék nem bánt, de én nem ezt kérdeztem/kértem tőle,csak az ilyen harcokat/támadásokat szeretnénk elkerűlni és ha ennek ez az ára,akkor senkihez nem engedem oda!