 | |  |
|
| Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet. |
|
|
|
|
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Szerintem, más képről választani, mint élőben végig kisérni a fejlődésüket!
Én, szívem szerint mindet elhoztam volna, de csak egyet lehetett, de egy percig sem kételkedtem egyik választásunkban sem! Ha Pegi gyorsabb lesz az átlagnál, az csak egy plusz lesz, mert mindet imádom, függetlenül az elért eredményektől! 
Ja, és mi 4évvel ezelőtt azt sem tudtuk, h. eszik vagy isszák a Whippetet, ezért mi mindig érzésre választottunk!
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
A kiskutya választás nagyon fontos momentum. Mindenkinek van egy elképzelése (jobb esetben) hogy mit szeretne, milyen kiskutyát, milyen célból.
De szerintem legalább ennyire fontos a kennel kiválasztása is, hiszen egy adott kennel kutyái mutatják meg azt, hogy érdemes -e onnan kölyköt venni , nagy valószínűséggel lesz -e olyan egyed az alomban, aki az én általam támasztott ideált a legjobban megközelíti.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: hannibal (855)
Ezt elég nehéz megmagyarázni. Winston és Pegazus almát egyaránt születésüktől fogva heti rendszerességgel látogattuk. Figyeltük a mozgásukat, méretüket, arányukat, viselkedésüket. Winstont már két naposan kiemeltük, mint első számú jelöltet. Ez a látogatások alkalmával erősödött bennünk. Még az sem tántorított vissza bennünket, hogy ilyen csúnyán megsérült a feje.
Pegazus nagyon nyugodtan viselkedett velünk az első perctől kezdve. A két hetes korában készült képből egyértelműen kitűnik. Míg Winstonnál a rosszasága és elevensége fogott meg minket, Pegazus esetében kimondottan nyugodt kiskutyát akartunk választani. Az csak hab volt a tortára, hogy neki volt ideális futó alkata.
A teljességhez hozzátartozik, hogy a végső választásban nagyon sokat segített nekünk Tenczel Gábor, akit nagyon nagy agaras szakembernek tartok. Ő csak hat hetesen látta az almokat és tőlünk függetlenül ugyan azt a kölyköt választotta.
Biztos jártál már úgy, hogy egy kirakat előtt megállva, a száz árúcikkből egy valamin akad meg a szemed, és akár hányszor arra jársz, csak az a cikk ragadja meg a figyelmedet.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Winston, részemről én nagyon köszönöm Pegazus történetét! A pokrócos-matracos-ágyas rész a legjobb! Igazán szívbemarkoló. 
Még valami azért érdekelne:
"Volt az alomban egy, amelyik kitűnt a többi közül. Már két hetesen megakadt rajta az ember szeme."
Mi volt az amivel kitűnt? Mi alapján választottátok ki őt? 
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: Sir Winston (851)
Ezt én mindig nagy nagy csodálattal figyeltem, ahogyan elfogadják, megszeretik egymást, ahogy élnek együtt, ahogy viszonyulnak egymáshoz... Nagyon aranyos és érdekes lehetett.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: Jamie (850)
Soha nem nyomult. Érdekes volt a folyamat. Az első héten nem tűrték, hogy a közelükbe menjen. Ha odafeküdt hozzájuk, a két nagy morogva felállt és tüntetőleg elvonult. A második héten már megengedték neki, hogy melléjük feküdjön, de nem foglalkoztak vele. A harmadik héttől Winston már mindent megengedett neki. Sokszor Winstonnak csupa seb volt a szája, ahogy Pegazus harapdálta a kis tű fogaival. Winston tényleg nagyon sokat foglalkozott a kicsivel és szinte mindent megengedett neki.
|
| |
| | |
|
