 | |  |
|
| Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet. |
|
|
|
|
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: treen (78)
Még nem kaptam meg az emiledet, pedig már jó rég küldhetted, csak lehet, hogy a freemail késlekedik a kézbesítéssel. Sajnos az ingeyenes levrendszerek többsége nem a megbizhatóságáról híres. Esetleg próbálj meg az 'abstrakt-kukac-vipmail-pont-hu' címre küldeni. (Azért írom így hogy ne halásszák be olyan könnyen a spamcím-gyűjtő botok, amik sajnos ezrével pásztázzák a netet nyílvános emailcímek után.)
A magánnyal és a lelki rendbenléttel kapcs pedig azt hiszem nem fontos rögtön újra kutyáznod, főleg, ha te is úgy érzed, hogy számodra megterhelő lenne. Szép dolog amit Igmu írt de azért én néha sajnáltam Hannácskát, hogy napi órákat tölt el otthon egyedül amíg dolgoznak vagy iskolában vannak. Na persze utánna annál nagyobb az öröme, ha valaki hazaérkezik. Most meg már ott van Manyi is.
Amikor én laktam egyedül, akkor tök jól le tudtam kötni magamat a virágokkal, kertészkedéssel. Igaz, akkor nem sok időt töltöttem otthon egyedül, és épp ezért voltak jók a szobanövények, mert ugyanúgy igénylik a gondoskodást és a szeretetet, sok figyelmet és munkát lehet rájuk áldozni, de könnyebb beilleszteni őket az időrendbe. Szóval javaslom, kezdj el minél több szép növénykét nevelgetni, ha még eddig nem tennéd. Tuti vissza fog hatni a lelki világodra, az is zöldebb lesz, ahogy a környezeted, ugyanakkor elkezded megszokni a rendszerességet, és a fokozott figyelmet, amit a különböző növénykék különböző módon igényelnek. Ha ügyes vagy akkor lesz egy nagyon hangulatos zugod, ahova öröm lesz nap végén (vagy akár közben hazatérni), és nem fogod magad annyira egyedül érezni, igaz, a virágok nem kéretszkednek be a takaró alá 
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: treen (78)
A kérdéseidet bármikor felteheted, amint van itt valaki és tudja a választ, biztosan megválaszolja neked 
A rám vonatkozó résszel kapcsolatban:
Ha gondolod bővebben kifejtem a gondolataimat a terápiás kutyákról is. Nem számít hogy honnan veszed, ha az adott egyed nem megfelelő temperamentumu a kiképzéshez! A kiállítási kutya nem attól kiállítási, hogy onnan van, hanem attól, hogy a standard-et a lehető legjobban megközelíti az alkata és kiállításokon szerepel. Ez ettől még nem lesz vonal. A futó kutyáknál ugyanez a helyzet. Attól hogy versenyez még nem biztos, hogy futókutya. Kicsit részletesebben...ahhoz hogy sikeresen szerepeljen a versenyeken, kell anatómiai adottság, mentálisan alkalmasnak kell lennie, küzdenie kell és be kell tanítani,edzeni hogy még nyerjen is hozzá. Ha valamelyik ezek közül hiányzik, már nem lesz sikeres a kutya a versenypályán. A kiállításinál ugyanez a helyzet. Kell hogy anatómiailag megfeleljen, az izmai másképpen néznek ki mint a futóknak és kell hozzá trenírozás, hogy jó ringdresszúrája legyen. Ezen felül kell még hogy stabil és a kiállításnak megfelelő idegrendszerrel rendelkezzen, mert szintén nem alkalmas a kutya kiállításra, (illetve nagyon nehéz kiállítani, az előző esetben meg futtatni) ha valamelyik feltétel ezek közül hiányzik. Sokkal összetettebb dolog ez, mint amennyire ide kiírva részletezni tudnám. Az hogy milyenek a szülők, még nem garancia az alomra. Lehet a sikeres futó kutyák kölyke ideges természetű, vagy akár teljesen nyugodt is. Szintúgy a kiállítára alkalmas szülők kölyke is lehet teljesen más idegtípusba sorolandó.
Nekem egyelőre 3 whippetem van, mindegyik más és másra alkalmas, de mivel velem együtt élnek, az ágyamban alszanak, így mindegyikük passzol hozzám, hiszen felvettük egymás szokásait és megtanultuk egymást tolerálni. Ezen alapul az a feltevésem is, hogy az a kutya fog hozzád passzolni, amelyik veled fog élni. Megtanulja kezelni a hangulatodat, megtanulja majd az általad szabott határokat. Ez elengedhetetlen az együttéléshez. Az más kérdés, hogy alkalmas lesz-e terapeutának.
Utánanéztél már, hogy milyen területen szertnél terapeutás kutyákat foglalkoztatni? Mármint idősek, egyedülállók, gyerekek, sérültek betegek stb? Melyik embertípusra mi jellemző, mely méretű, színű, formáju kutya, macska alkalmas a feloldására...ilyenekre gondolok...
És hosszú hozzászólásom lezárásaképpen m,ég megemlíteném, hogy csak itt Magyarországon nem elég népszerű a whippet, mert Angliában pl a Skandináv országokban, vagy Ausztráliában és az USA-ban nagyon is kedvelt fajta, az egyik legnépszerűbb mint családi szobakutya. Valamiért itt nem ismerik eléggé, bár szerintem egy agárfajtát sem ismernek eléggé a hazaiak.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Jaj, NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM KEDVES SORAITOKAT!!!!
(Sajnos még kicsit kivagyok idegileg a tegnapi malacos eset miatt, hogy hazugsággal vádolt meg az a lány!) Tulképpen nem értem mit emésztem itt magam, mikor ÉN úgyis tudom, hogy FIÚ és nem terhes. (Az a lány meg kicsit zizi. Amit eddig megtudtam róla, na inkább nem mondok semmit.) Vissza a whippetekhez, hiszen inkább most beléjük feledkezem, mert vele/velük nem érhet most semmi negatívum, mert szeretem őket!
Válaszok sorjában: (Szép lassan mindenkit megismerek itt személyesen a fórumon, és ez tök jó!!!)
Igmu: Szia! Én azért nem szeretnék dacolni senkivel, mert nekem szükségem van a családom segítségére kutya-ügyben. Pl: kórházba kerülök etc. És akkor ők remélhetőleg elvállalhatnák és ezzel nagy segítségemre lennének. 14 évesen vettem titokban egy malackát. Hazavittem,-mivel a lakásban állatnak helye nincs-apu addig nem szólt hozzám amíg el nem ajándékoztam egy barátomnak. És milyen érdekes! Amint kitette a lábát a malac a házból, az életemből, apu szóbaállt velem! (Megjegyzem, szemétség volt tőle, hogy így viselkedett ,de érettebb fejjel tudom, hogy azért volt ez, mert megszegtem a szabályt, és állatot hoztam házba.)  Ma is arról próbálta meggyőzni makacs fejemet, hogy jó, hogy nincs malac, mert szabadabb vagyok stb. A kutya igaz, hogy 100szor jobb egy malinál , de attól se lehet elutazni, nem lehet elmenni hajnalig szórakozni, meg ilyenek. (Csak zárójelben, nem szoktam szórakozni járni, a diszkókat utálom, inkább itthon vok , ha se munka és suli-mint jelenleg.) Meg egy állat kötöttség, és beosztja az életem. (De egy kutya olyan jó kötöttség!!! ) Én a Mókuskára nem tekintettem sima kutyaként ,hanem úgyis mondhatjuk ember volt számomra. Szóval apu megpróbált megint lebeszélni a kutyatartásról. De azt úgy látszik elfelejtette, hogy mikor hazaért, a Mókuska hogy örült neki! Rettentően rossz egyedül és magányosan élni. Ja, azt talán tudni érdemes, hogy NEM én akartam elköltözni ,anyuék akarták ,hogy önálló legyek és így bedobtak a mélyvízbe, az egyedül élésbe. Ha kutyám lesz, az olyan, mintha gyerekem lenne! Én elég nyugodt természetű vok és meglepett, hogy ezen a malacos lányon felhúztam magam, régebben letojtam az egészet! Nincs malac, az övé, azt csinál amit akar vele, felőlem meg is eheti! (Peruban mogyoróvajasan el is készítik.) Valami nincs rendben a lelkemmel és biztos egy neveletlen kiskutyával most sokat küszködnék. A sulitól is félek, nem nagyon tudom milyen lesz ez az egész, ráadásul emelt szintű! :-I De annyit megígérhetek, hogy ,ha befejeztem a sulit munka- és kutyakeresőbe indulok! (Addig csak nézelődöm tenyésztőknél, barátoknál-itt a fórumon is és tanulok Tőletek!)
Abstrakt: Megkaptad azt az e-mailt amit tegnap küldtem? Én is olyan kutyát szeretnék akivel passzolunk, min Te és Szélvész!
Belfegor: Szia Neked is! Azért gondoltam kiállításira, mert azok általában nyugodtabbak, mint a versenyzők-legalábbis úgy tudom, de lehet, hogy hülye vok. Mondtam, hogy whippet-és egyéb agár-témába még nem vagyok ismerős. Köszi, most már tudom, hogy nincs olyan, hogy csak kiállítási, csak versenyzői hanem ez is- az is. Lehet, hogy önző dolog ,de azért szeretném terápiás kutyának ,hogy napközben is lehetőleg velem legyen és ne a lakásban kuksoljon! (Nem szeretném versenyeztetni, ezért is gondoltam a nem létező kiállítási típusra.) Én az agarakat-akármilyen fajta- szépnek találom! Két éve még én is agártestű voltam, csupa csont, de a különköltözéskor kicsit felszedtem magamra, már csak a kezem-karom nagyon vékony. A budapesti tenyészet igazából kényelemszeretetből fakad, de ,ha megkérem a rokonaim egyikét ,hogy vigyen el kocsival akár a világ másik végén is lehet! A kölyöktesztelésben még járatlan vok ,a terápiás kutyákról se tudok sokat ,csak idősotthonokba , betegekhez járnak meg ilyesmi. (Meg olvastam ezekről történeteket, pl. miként szólalt meg a sok éve néma néni ,mikor megsimogatott egy kutyát, meg hasonló megható történetek.)
Én csak annyit tudok, hogy szerintem a whippetek elég ritkák. (Nem divatos fajta, a Neten is alig találtam róluk valamit.) De SZERENCSÉRE ITT VAGYTOK TI GAZDIK, TENYÉSZTŐK!!!! Lenne pár kérdésem. Majd szóljatok, ha feltehetem őket itt. (Nem szeretnék zavarni. Kicsit fura, hogy kutya nélküli vok, mert olyan, mintha kívülálló lennék.) Mert tudom ,hogy teljesen más kutyásan látni ezt a fórumot, mint kutya nélkül.
Jamie: Jó, hogy itt vagy! Szóval a whippetednek tavasszal lesznek kölykei? (De akkor nem most terhes, ugye?)
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: abstrakt (74)
Értem, hogy mire gondolsz. Én arra értettem, hogy terápiás kutyának nem alkalmas mindegyik! Azt bizony válogatni kell, mert nem az dönt hogy nekem szimpatikus e a kutya, hanem hogy milyen hajlamai vannak a munkára. A vakvezetőknél sok kikutyát hoznak be tesztelésre. Ebből a 80%-uk első tesztek során kibukik. Nem alkalmas a kutya egy vak ember vezetésére, mert az idegrendszere, vagy a helyzetek megoldására irányuló reakciója eltér az általuk kívánatostól. Aztán ha megvannak a kiválasztott kiskutyák, kihelyezik őket családokhoz szocializálni. 6 hónaposan ismét tesztek sorozata jön. Ebből megint kiszűrődik 10%uk nagyjából. A maradék még visszajön egy tesztsorozatra 1 éves korában. Ekkor átnézik orvosilag is és természetesen minden tesztet elvégeznek, hogy mennyire alkalmas a feladatra. Ebből marad még 5 %-uk akik beköltöznek az iskolába és elkezdődik az alapkiképzés. Én erre gondoltam, mikor azt írtam, hogy sok almot kell megnézni ahhoz, hogy a legnagyobb valószínüséggel ki tudd választani a legalkalmasabb kiskutyát. Minden korcsoportnak megvannak a maguk tesztsorozatai. Nem egyféle teszt van, hanem sok-sok.Vannak elvárások az adott korosztálytól és vannak tesztek amik azt hivatottak felfedezni, hogy mennyire képezhető, és melyik idegrendszeri típusba tartozik a kutya. Ennek eredményeképpen egyedreszabják a kiképzést és a módszereket.
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Tulajdonképpen annyit tennék hozzé, hogy mind Belfegornak mind Abstraknak igaza van.
A gazda és kutya egyszerűen egymásra talál. Mindegy milyen úton, ezt sokféle dolog irényitja, de legfőképp az egyéniségünk és persze a sors. Ha az az útja, hosszú válogatás után, mert lehet, hogy tényleg nem érzi egyetlen kicsivel sem azt, ami egy életreszóló kapocs lehet (pl hogy karaterében-lelkében alkalmas lenne terápiás kutyának, de biztos vagyok benne, hogy Treen nem is fog olyat választani, amelyikben nem érzi ezt a hajlamot), de az is gyakorta előfordul, hogy villámcsapásszerűen egyszercsak ott a kutya, és olyan lesz, amilyennek szeretnénk, amilyennek mi alakitjuk azzal, ahogy szeretjük. Mindenképp az igazi lesz. Úgyhogy hajrá, forogj sokat kutyás témában, whippetes körökben Treen, és akkor egyszercsak tudni fogod, hogy meylik kutya a tied...
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: igmu (69)
Szia Igmu, már hiányoltalak! És annyira nagyon egyetértek minden szavával a hozzászólásodnak!!!!!!!! Jó hallani! Üdv a falkának! 
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: Belfegor (72)
Annyiban azért eltér a véleményem, hogy nem biztos, hogy sok almot kell vegégignézni. Én pl. biztos nagyon nehezen választottam volna, ha megnézek pár almot. Valszeg vagy több kutyám lett volna rögtön, vagy egy sem. Választani nehéz. Szélvész például úgy került, hozzám, hogy láttam Hannácskát öcséméknél, nagyon csipáztam, aztán Igmu-ék elkezdtek bogarat tenni a fülembe, és jöttek is mindíg a friss hirekkel, ha volt valami kutyus akinek gazdit kerestek. Már úgy volt, hogy lesz is, de másképp alakult, és emiatt kicsit elszontyolodtam, pedig még akkor sem éreztem úgy 100%-ig, hogy kutyatulajdonos szeretnék lenni. Na persze ennyi elég is volt öcséméknek, és a hétvégére megérkezett Szélvész, kezdődött a kaland. Derekasan felforgattuk egymás eletét, de azt hiszem jól kijövünk egymással és passzol a jellemünk. Tehát nekem nem kellett választanom, csak elfogadnom, és megszeretnem. Hozzáteszem, nem volt nehéz 
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Üdv a fórumon Treen!
Nagyon örülök, hogy ismét egy taggal bővült a whippet szeretők tábora. Írtad, hogy terápiás kutyának szeretnéd nevelni majd a kis whippidet. Ez nagyon szép tőled, és egészen biztos vagyok benne, hogy a whippet nagyon is alkalmas erre a feladatra, hiszen, ha olvasod a beírásainkat, mindannyiunkon terápiás hatást gyakorolnak a kutyáink. 
Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni tőled, hogyha ilyen hatalmas és elismerésreméltó feladatot szánsz a jövendő kiskutyádnak, akkor miért kell, hogy feltétlenül kiállítási legyen? Mert igazából nincs is olyan, hogy kiállítási. Itt minden kutya szép, mindegyik másképpen, de a gazdájának egészen biztosan a legszebb! A standard szerinti kutya külleme lehet hogy mutatós, de koránt sem biztos hogy alkalmas az idegrendszere az általad választott feladatra. Ne érts félre kérlek! Én ezzel nem akarok utalni, vagy mondani semmit, csak hangosan gondolkozom. Én magamból indulok ki, és mivel én is dolgoztam olyan helyen ahol a kutyák az emberért vannak, így ezt alapul véve mondom, hogy nem számít a külleme ahhoz, hogy jó és ügyes "munkakutya" legyen. Én vakvezető kutyakiképzőként dolgoztam és ott is válogattunk a kölykök között. Persze vannak "sláger "fajták, de ez érthető a méretük és az alapvető irányíthatóságuk miatt, de ha egy keverék kutya volt az alkalmas alany a kiképzésre, akkor abból a kutyából lett a vak ember társa és segítője, függetlenűl attól, hogy hogyan néz ki. Persze az anatómia itt is fontos, meg az egészsége is.
Szerény véleményem szerint whippetből nem létezik olyan, hogy futó vagy kiállítási típus. Vannak tipusok , persze, de ez más feltételeken alapul. A whippet vagy tetszik , vagy nem ennyire egyszerű számomra a dolog. Ha versenyeztetni akarnád, az persze egészen más, mert ebben az esetben célszerű olyan szülők kölykét választani , akik önmaguk is sikeres versenyző kutyák. Akkor nagy valószínüséggel a kölykök is azok lesznek. A kiállítás egészen más. Annyi nem elég hozzá, hogy két díjnyertes szülő kölykét választod. Mert a kiállítási whippetek két különböző típusra vált el. Ha két különböző típust összeteszel, még koránt sem biztos, hogy szép kiállítási kutyád lesz.
A szépség nagyon tág fogalom. Itt mindenkinek más az elképzelése róla. Nekem is más tetszik és gondolom neked is más tetszik. Éppen ezért gpndolom úgy, hogy nagyon igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy meglátod és érezni fogod, hogy Ő a Tiéd! Neked és érted született! Hallgass a megérzéseidre és szerintem ne foglalkozz vele, hogy honnan veszed (ha még nem aktuális, akkor miért kell hogy Bp-i legyen?) lehet mire eljön az ideje hogy kutyád legyen, annyi minden megváltozik, hogy akár az ország másik végéig is elutazol majd érte.Hogy választani tudj, ahhoz meg sok almot kell megnézned és hát nem Bp-en vannak a whippet tenyésztők. Egy alomból nem biztos hogy lesz olyan kiskutya, ami alkalmas arra hogy terápiás legyen. Gondolom ehhez kellenek tesztek, mint a vakvezető kutyáknál.
Én kívánom, hogy sikerrel járj, nagyon sokat segíthet a fajta megítélésében egy terápiás kis whippi
|
| |
| | |
| | |
|
| |
| | |
|
Előzmény: igmu (69)
Igazi terápia (terapeutáknak is
|
| |
| | |
|
Előzmény: Belfegor (72)
