 | |  |
|
| Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet. |
|
|
|
|
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Mancsi (11269)
Marokba pisiltetni?
OK! En. mint az egyetem boa......... Vipigazdivá fogadom,
Szerintem, alkalmas vagy.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: rokapu (11262)
Rokapu, köszönöm a segítő hozzáállást. És Mindegyikőtöknek! Szeretném majd nem a pillanatnyi reménykedő vagy elkenődős érzelmi állapotból meghozni majd a döntést, hanem józanul. Ami engem illet, leginkább azt mondhatom, a kedves határozottságra törekszem, értelmes korlátokra, azokhoz ragaszkodni is mindkettőnk érdekében. De ebben fejlődnöm kell még, és szíves örömest venném hozzá a kutyai segítséget! (hm, talán magam is kicsit whippis lelkületű vagyok..). Azon belül játék, bolondozás, összebújás, ugrabugra, egymás tanulása mind jöhet, hiszen éppen ez a szép az egészben. Különben is azért vettem akkora kanapét, hogy kutyástul elférjünk rajta és élvezhessük egymás társaságát közvetlen közelről. A humorérzék segít megőrizni a kedvet, ezt újfent megállapítottam, amikor nemrég egy kedves német dog tett nálam látogatást. Tudjátok mennyit pisil? Alátéve a két kezem tele lett vele, amíg a gazdi odaért a kisvödörrel, és még abba is jutott De nem volt mit cirkuszolni, mert még kölyökkorban van, és most tanulja a benti házirendet. Mi meg nem tudtuk, hogy pisilni akar, vagy csak szokatlan neki a környezet. Csak azt sajnáltuk, hogy nem volt ott egy bekapcsolt kamera...javascript:ins(' ')
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
leírom akkor én is a tapasztalatokat... nálunk szerencsére igen ritkán vannak egyedül a kutyák, de ha muszáj, és jó idő van, akkor kinn a kertben várják meg, míg hazamegyünk. villanypásztor van, nem tudnak szökni. télen viszont benn a házban, és ha találnak valami ehetőt, akkor azt úgyis elfogyasztják, még ha tilos is, de ha nem, akkor alszanak és várják, míg hazaérünk. tényleg az a megoldás, hogy nem szabad semmit elöl hagyni, amit féltünk (cipő, ruha, kajamaradék, fontos papírok, fizetés), csak úgy tönkretenni bútorokat meg nem szokásuk, persze lehet ebben szerencsések vagyunk (na meg a huskyk már úgyis tönkretettek mindent). a ketrechez szoktatás egyébként remek ötlet. ha sikerül megszerettetni vele, akkor egy biztos pont lesz az életében, és nyugodtan fogja megvárni a munkaidő végét, a lakásban sem téve kárt. elvileg úgy kell elkezdeni, hogy amíg otthon vagy, is elöl a ketrec, bármikor bemehet, sőt csalogasd be 1-1 jutalomfalattal, rágcsával. a vacsoráját is kapja mindig a ketrecben. mi nem próbáltuk, mert eleve esélytelen, hogy egy ketrecet felállítsunk a lakásban, nem férne el... Stella 8 hónapos koráig ketrecben élt, ezért mikor megérkezett hozzánk és még nem volt biztosra összeszoktatva a többiekkel, be akartuk zárni, amíg elmegyünk - sikítozott 10 percet, így kénytelenek voltunk kivenni, és a lakásban hagyni, de nem tett végül semmi kárt. szóval ő úgy döntött, neki elég volt a ketrecből, soha többé! az első telek egyikén az új házban, még nem volt kutyaházunk, és egy régi ketrecet tettünk ki a huskyknak kibélelve - letakarva. az a két kölykünk lett olyan, hogy később kiállításon minden szabadon hagyott ketrecbe bevágódtak ja, de ha rámolni akarnak, akkor egyedül se kell őket hagyni, elég kimenni a szobából fél percre vagy elfordulni (sőt, a pofátlanabb fajta a szemem láttára lopja le a papírzsepit az asztalról). ahogy anyu kimegy a szobából, Diva felugrik a számítógépasztalra és nekiáll gépelni. egyfolytában üzenget nekem meg a volt gazdájának msn-en
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: szamóca (11266)
Nálunk sem volt semmi gond, igaz a miénk egy másik kutya mellett él.Így nincs egyedül, ketten is rosszalkodhatnának, de nem teszik. Kettő lakás, kettő ország között ingáznak az sem jelent problémát nekik.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Mancsi (11250)
Szia Mancsi!
Az én kistündérem a szárnyival kb 5 hónapos korában került hozzám.nem kimondottan így terveztem,de meg kell hogy mondjam szerintem ez nagyon is ideális kor,ha a sok kártékonykodásról te is inkább köszönöd szépen lemondasz... Indi rovására kb 3 papucs írható!szerintem ez teljesen elenyésző darabszám.Mi múlt szeptemberben Belgiumba költöztünk és hát jött a nagy kérdés,mi lesz vele egy idegen lakásban,ha mi olyan helyre megyünk ahova ő nem jöhet.Csak előzetesként előtte kertesházban laktunk és nem volt gond a ki be járás. Mi is vettünk ketrecet óriásit,de ő is csak egyszer volt benne,ugyanis mire hazaértünk valahogyan kifeszítette magát belőle és sajnos az ő orra és fogai is kárát látták ennek.Azóta egyszer sem volt a ketrecben,nagyon jól elvan itthon semmiben soha nem csinált kárt! Ha teheted ne 2-3 hónapos babát vegyél hanem picit idősebbet.Ugyanúgy fog imádni,csak a rágogatós időszakán addigra -ha minden jól megy-túllesz. Nekem előtte nem volt whipettem,de valamikor beleszerettem a fajtába.Azt tudom,hogy már más fajtájú kutyám nem lesz!A legjobb választás! Nekem lehet,hogy szerencsén is van,mert az én kiskutyám egy angyal.Toleráns ,alkalmazkodó,nyugodt. Olyan könnyű vele együtt élni,bár szerintem előbb utóbb minden whipinek benő a feje lágya és bármelyikkel könnyű az élet.és boldog! Sok sikert,és ne engedd meg magadnak,hogy elbizonytalanodj!!! Imádni fogod ,hogy whippeted van!!
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Vipi (11263)
tipikus rokapus megfogalmazás, leestem a székről a nevetéstől
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: sgy (11259)
sgy: pontosan így van, egyszer reménykedni kezdek, másszor elkenődök, attól függően, hogy milyen történetet hallok/olvasok. El (sem) tudom képzelni, milyen érzés lehetett látni a kínjában magában is kárt tett kutyát. Nálunk az volt a maximum - egyszer történt meg -, hogy a mindig szabadlábon lévő kutyánkat anyám bezárta a garázsba, hogy ne menjen el vele misére nehogy megbotránkozzanak a nénik (noha a pap "áldását adta rá", mondván jobban viselkedik mint némely ember), és a a bezárt kutya a háromnegyed óra alatt összepisilte magát és megrágta az ajtót. Ilyenhez ugyanis nem volt hozzászokva, abszolút nem értette. Addig mindig ment valakivel munkába, kirándulni, lakodalomba, utazni, de otthon is megmaradt nem bezárva. Szóval biztos, hogy szokás kérdése is! Meg egyedfüggő is, tudom, hogy nem lehet teljesen kiszámítani a kis jövevényt, kis képzavarral élve a kiskutya valamelyest zsákbamacska is.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: rokapu (11262)
"Egy egészséges idegrendszerű vipi-kölyök a kiskutyák között egy kis angyalka! De azért a szárnyacskái beleakadhatnak ebbe-abba, amikor röpdöd a lakásban."
A legjobb és legaranyosabb megfogalmazás!!!
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Mancsi (11257)
Hasonló történetet minden fajta kis kutyáról lehet hallani, mert hogy kölyök. A vipi ilyen szempontból még istenes az én tapasztalataim szerint. A kölyök türelmet, nevelést és egy nagy vödör humorérzéket és szeretetet igényel. Úgy minden működik és nem kifejezetten fajta függő. Ha van, aki a kicsivel foglalkozik napközben, akkor minimális a "természeti csapás", amit okoz. Én annyira szeretem a fiatalokat / és az öregeket /, hogy jól bírom a kiképzést és jól szórakozom a kölyök "találékonyságán" , ha valami huncutságot csinál. Nem alapból "gonosz", hanem unatkozik! És a kölyök rendre nevel....ha széthagyod a papucsod, megrágja / felnőttként ilyen nálunk már 7 vipinél sincs! / de igaza van a kicsinek, jó játék és nem ő volt a trehány! A kölyök előtt,ha magára van hagyva, ne legyen elérhetően lepakolható dolog és elektromods vezeték, berendezés. Ez alap!!! Ő még gyerek , nem vacillál, JÁTSZIK! Nem akar ő semmi rosszat. Ha nem eleven és találékony, akkor valami baj van.
Egy egészséges idegrendszerű vipi-kölyök a kiskutyák között egy kis angyalka! De azért a szárnyacskái beleakadhatnak ebbe-abba, amikor röpdöd a lakásban.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Mancsi (11250)
Hát a szenvedélyes lakberendezés nálunk is működik Letépte a tapétát és megrágta a vagyont érő komódom sarkát Ezen rögvest segítettem, egy kis erős paprikával, azóta nem nyúl se tapétához, se bútorhoz Nálunk ágyba fekvés nincs. Ezt 1 hét alatt megtanulta és nem is kívánkozik oda. A nappali az övé, tehát a kanapéra felmászik és természetesen onnan rögvest az ember ölébe. És igen, olyankor tényleg dorombol Imádja a díszpárnákat átrendezni, lelopkodja a konyharuhát, a kéztörlőt, a mosogatószivacsot és egyáltalán mindent, ami 2 méter alatt van De haragudni nem lehet rá, mert mindezt olyan bájjal teszi, hogy az ember elolvad Nálunk egyedül van 7-8 órát, de soha egyetlen egyszer sem sírt emiatt. Az első fél órában lerombolja amit akar (alig várja, hogy kitegyem a lábam), azután pedig alszik vég nélkül. Akár 12 órát is Ha lemegyünk sétálni kifutja magát és utána nincs vele semmi gond. Szerintem hihetetlen egyéniség, egy percig sem bántam meg hogy ezt a fajtát választottam, bár az elején nekem is voltak kétségeim, pontosan amiatt, hogy sokat van egyedül. De most már látom, hogy felesleges volt az aggódás, igazán jól érzi magát a lakásban, nem szomorú, ha egyedül hagyom akár hosszabb időre is.
|
| |
 | |  |
|