Whippet Center - 2024.03.29. péntek 06:01 - Auguszta névnap
 Főoldal  Fórum  Képtár  Videotár  Kutyatár  Useroldalak  Tenyésztők  Regisztráció  Bejelentkezés  Állatmánia.hu  Az állatorvos válaszol
 
 Frissít  Növekvő sorrend  Nyitó hsz  Utolsó hsz  Témák
Megtámadták, megharapták - tudjuk hogy fáj
Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet.
Hozzászólás/oldal: 
Oldal: 
Oldalak (3): 3 2 [1]
Jamie (tag)10. / 332009.05.18. - 09:33válaszol
Előzmény: Mazsolka (9)
Úristen!!!! Jobbulást a hugidnak!
Engem is harapott meg oltatalan kutya kábé hasonló módon. (Egyszer meg más módon.) És még engem akart a "gazdi" feljelenteni! :-o A hugidra nem tetanusz sorozat, hanem veszettség oltás sorozat vár...gondolom, de valójában nem nagyon szokták, mert nagyon kicsi az esély, és állítólag ráér akkor, amikor a kutya az első veszettség tüneteket mutatja, úgyhogy ilyenkor megfigyelés alá szokták rakni a kutyát (kutyákat). Mert a veszettség oltás sorozat nagyon nagyon húzós dolog, és csakis indokolt esetben adják. Legalábbis én ilyen magyarázatokat hallottam az én eseteimben.... De sajnos a mai helyzetben még a megfigyelést sem tartom valószínűnek, mert a megfigyeléshez ugye kell hely, ahol, és meg megfigyelő, aki... De a veszettség nagyon nagyon ritka már...állítólag. Inkább szegény hugidat ért sokk, az ami borzasztó, és az, hogy rengeteg rendes kutyást fenyegetnek (egy rosszindulatú szomszéd, vagy bármi más személyes vagy puszta piszkálódás okán), miközben az ilyenek szabadon élhetik az életüket, tarthatnak kutyát! Egyszer engem megbüntettek "veszélyeztetés" miatt... röhej volt és ráadásul ultraszemét módon. És gondolom nem én vagyok az egyetlen, miközben ilyen felháborító esetek vannak mint ez.
Mégegyszer jobbulást a hugodnak, és remélem, hogy azért még mindig szereti a kutyákat! Mennyire komolyak a sérülései?
Majd mesélj itt, hogy hogyan alakultak a következmények, jó?
Mazsolka9. / 332009.05.18. - 09:11válaszol
Sziasztok!

Tegnap kerti partit tartottunk nagypapáméknál Dunakeszin, a telken...
Kellemes kis horgásztó partján, tanyasi környezetben, gyönyörű nyári időjárás közepette sütögettük a húst, a krumplit...
Miután megebédeltünk, beszélgettünk, elvoltunk, majd mikor 7 órához közeledett az idő, jeleztem a család felé, hogy én most kimegyek a Mazsusszal és megejtjük az esti sétát...
Így is lett, csatlakozott hozzám a Hugom is, és hármasban indultunk neki megkerülni az egyik tavat...
Nagyon jó volt végre valami új terepen sétálni, Mazsusznak nagyon tetszett... a békák hangjától teljesen "begőzölt", egyfolytában kereste, hogy hol van - hol van...
Aztán bekanyarodtunk az utcánkba...
Elérkeztünk egy olyan ház elé, ahol a nemkicsit labilis kerítés mögött 3 habzó szájjal őrjöngő kutya lakik... Látjuk, hogy az egyik nyomja ki magát a kerítésen, mögötte tuszkolódik a második is... adrenalin az egekben... Tesóm mögöttem, Mazsi előttem... én gyorsan felkaptam Mazsit, mert teljesen leblokkolt... kiskutya a kezemben, gondoltam akkor pucoljunk innen... de nem... elkéstem... kiskutyával a kezemben hátra fordulok a fél méterrel mögöttem lévő hugomhoz... és látom, hogy a kutyák Őt akarják... elkezdtem torkomszakadtából üvölteni rájuk, hogy takarodjanak el tőlünk jó messzire... ez meg is tette a hatását, arrébb oldalogtak... de minden egy szempillantás alatt történt... mikor elkussoltak a kutyák, és lett egy kis "nyugalom" szegény tesóm akkor mondja, hogy nagyon fáj a lába, mert mindkét elmeháborodott kutya beleharapott... az egyik az egyik lábába a másik a másikba...
Na nekem ekkor teljesen elborult az agyam... tesóm behátrált mögém, Mazsi a kezemben, a legnagyobb kutya meg előttem ugat minket...
Az üvöltözésemre előtántorgott egy kissé ittas barna bőrű "Úr", akit nyomatékosan megkértem, hogy azonnal szedje össze a kutyáit, és marha gyorsan hozza ki a kutyái oltási könyveit...
Nos az "Úr" nagy nehezen a kapu mögé terelte az ebeket, és közölte, hogy oltási könyv... na az NINCS.
Mondom, oké, akkor jön a rendőrség...

Közben vissza mentünk a házba, elmeséltük a családnak is az esetet, majd tárcsáztuk a 107-et.
Mondta a kedves (!) és segítőkész (!) rendőrbácsi a telefonban, hogy menjünk azonnal az ügyeletre, oda jönnek majd ki, rögzíteni a történteket, azután vissza jönnek velünk a telekre és megkérdezzük a másik felet is...

Bementünk a Dunakeszi-i ügyeletre, ahol a nővérke közölte, hogy bocsika, de nincs bent orvos. Nem látják el. Menjünk máshova...
Oké, akkor tesóm vérző lábbal elmondta a szintén nagyon nagyon kedves (!) és segítőkész (!) rendőrbácsinak, hogy mi történt... ezután vissza a telekre, kikérdezni a másik felet is... jelzem, Tesómnak ekkor még mindig tisztítatlan és vérző seb volt a lábán.
Megtörtént a másik fél "kihallgatása" is, ekkor mondták a rendőrök, hogy mehetünk a Madarász utcai ügyeletre...
Rendben, rohanás be a városba, megérkezünk, leparkolunk, "futás" be a kórházba... nos... újabb sokk hatás... kb 70-en vannak előttünk...
Mi Mazsival megágyaztunk a kocsiban, gondoltam, hogy nem végzünk egyhamar... Mindegy. Kivártuk a sort, kifertőtlenítették a sebeket, kapott tetanuszt, majd a fontos orvosi jelentést az esetről.

Mai teendő, hogy be kell mennie a Huginak az Anyuval a kerületi ÁNTSZ-hez, hogy azok kiderítsék, hogy most akkor be vannak-e oltva a kutyák, vagy sem, mert ha nem akkor ugye tetanusz sorozat vár rá...
Aztán be kell menniük a Dunakeszi-i rendőrkapitányságra is, hogy bevigyék az orvosi papírokat, és folytatódjon a feljelentés...

A "kedves" gazdikról csak annyit, hogy egyik szavukkal hazudtolták meg a másikat, ittasak voltak, és nemkicsit bunkó parasztok velünk is és a tényleg rendkívül normális rendőrökkel is...

Még most is sík ideg vagyok, hogy leírtam ezt az egészet.
Szívem szerint agyon vertem volna egy lapáttal azt a két férget... mert embernek nem nevezném az ilyet...

És ha szabadna, akkor inkább ÉN "kérnék Tőlük elnézést", hogy arra mertünk sétálni, és engedtük magunkat megtámadni.
Nem lettünk volna kisegítve vele, de azt gondolom, hogy a minimum egy bocsánatkérés, vagy valami kis jelzése annak, hogy nagyon sajnálják az esetet...
Nos nem... sőt, büszkén mesélték, hogy nem ez volt az első eset, hogy megharaptak valakit a kutyák.

Gratulálni tudok csak ezeknek az igen magas intelligenciával rendelkező ember szerű képződményeknek!

:haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik: :haragszik:
laczkovics8. / 332009.04.03. - 23:03válaszol
Előzmény: Ditty98 (7)
Ő ti csak egy ügyszám vagytok neki, lehet hibáztatni, de hidd el én megértem!
Ditty987. / 332009.04.03. - 14:47válaszol
Előzmény: Azura (4)
se empátia se tapintat nem árad az ügyintézőről....
Ditty986. / 332009.04.03. - 14:42válaszol
Előzmény: Azura (4)
Igen!Pont ezt nem akarom én sem!!!!!Azért beszélt férjem az ügyvédünkkel az ügyintézőnél tett látogatásunk után....
Ditty985. / 332009.04.03. - 14:41válaszol
Előzmény: laczkovics (3)
Most már a kislányomnál és édesanyámnál.
Igen ott lehetek (de egy jogi képviselő mégis több, mint én szülő még ha tanultam is jogot).
A jogi képviselőt megerősítésnek visszük ,mert szerintem az ügyintéző már nem az ügy jelentőségét nézi hanem annak mihamarabbi lezárása a célja.Ha pedig ebből kiindulok akkor jobb lesz ha az ügyvédünk is ott lesz.

A kort(mennyi idős kortól lehet meghallgatni) kérdezd meg egy szabálysértési eljárásban ,mert nem találtam meg sehol.

Nem tűnik paranoidnak.Kifigyeljük ki mikor megy le és akkor én nem megyek le ha olyan van lent, néhányan még ezt a módszert alkalmazzuk évek óta így 80%-ban ki lehet kerülni a renitenseket.Máshová meg nagyon nem tudom vinni ,mert még ez a legnyugisabb a többihez képest.

Azura4. / 332009.04.03. - 14:28válaszol
Előzmény: Ditty98 (2)
Feltétlenül legyen a kislányoddal valaki, ügyvéd. szülő.
sajnos más ügyben egy ismerősömnek nem engedték, hogy bent legyen mikor tanúként kihallgatták a lányát - volt is belőle gond, a kislányt nagyon megviselte.
laczkovics3. / 332009.04.03. - 13:56válaszol
Előzmény: Ditty98 (2)
Szia!
Látom halad a dolog, Ditty most kinél van a meghallgatás?
Jövőhéten megkérdezem neked, de nekem úgy rémlik, hogy nem igazán hallgathatják meg a gyermeket a ti jelenlétetek nélkül, persze gyermekvédelmi ügyekben van rá lehetőség - hiszen ott szülő lehet az elkövető, bántalmazó stb... de ott is csak nagyon szabályozott keretek között.
A jogi képviselő jelenléte mindenképpen jó ötletnek tűnik.
Komolyan nem foglalkoztam semmi ilyesmivel az elmúlt 2 évben, már nem vágom de csak 1 telefonomba kerül.

A futtatóval kapcsolatban pedig még most mondom neked, Rocco jobb ha nem jár már tovább oda - úgy tűnik hogy ha ivarérettek lesznek a whippyk akkor szinte mindig ők az első számú célpontjai a többi agresszívebb kutyának!
Ha ez paranoidnak tűnik elfogadom, de nagyon sok whippetes mondta ezt már nekem!
Ditty982. / 332009.04.03. - 13:21válaszol
Előzmény: laczkovics (1)
Szia!
Hát az oldalad nem marad üresen.
Megvolt az első meghallgatás és a tulajok ,(mert kiderült hogy ketten vannak a kutyára) mindent tagadnak.Kb 3 hét múlva lesz kislányom és édesanyám meghallgatása amin ott lehetnek a kutya gazdái is.

Az ügyintéző azt mondta ne hozzak sok tanút ,mert sok ilyen ügye van és nem szeretné sokáig húzni.A férjemmel úgy döntöttünk ,hogy ügyvédünk jelenléte nélkül kislányomat nem fogja az ügyintéző meghallgatni és a szabálysértést elkövető személy sem.Egy ilyen korú gyermeknek igencsak káros lenne egy kontroll nélküli meghallgatás egy esetleges szembesítéssel.Hát most itt tart az ügy.

Ja és naponta kérdezik a futtatón a többiek ,hogy mi lesz az ügy vége ,mert az összes kis testű kutyás fél mikor szakad el a német juhász cérnavékony póráza.
laczkovics1. / 332009.03.13. - 09:17válaszol
Ez a téma remélem üres marad.

Itt és más fórumokon naponta futok bele megtámadott kutyákba, hősies emberekbe, katasztrófákba.

Nekem itt sokat segítettek Cimbora esetében és azt szeretném hogy ne kelljen a felzaklatott gazdinak gondolkoznia, hogy hova írja le tehetetlenségét, ijedtségét, fájdalmát.

Én azzal szembesültem hogy a világban azonban gyakran - csak egy kutya, mit rinyálsz - reakciókba ütközhetünk, ami nem elég hogy érzéketlenül nem segít a problémánkon még ront is vele, abban hogy minket gyengének, érzelgősnek próbál beállítani!


Kaphasson az ide tévedő érzelmi támogatást ( a virtuális is jobb mint a semmi), jó tanácsokat ahhoz, hogy túl legyen családjuk minden kétlábú és négylábú tagja a krízisen.
Lehessen dühöngeni és sírni, ne kelljen racionálisan állni a dologhoz az első pillanatban.

Laci


Oldalak (3): 3 2 [1]